A debreceni lakosság napi vízigényének háromnegyedét fogják elhasználni az ottani gyárak. Nagyrészt szürkevizet, illetve a Tisza vizét használják majd a gyártás során.
Minden nap összesen ezernél több kamera figyeli BKK-járművekről a forgalmat, így látszólag könnyen felelősségre lehetne vonni a tömegközlekedést akadályozó, szabálytalankodó autósokat. A főváros automatizálná is a levideózott szabálysértők bírságolását, de a Belügyminisztérium szerint erre nincs jogi lehetőség. Miért nem alkalmazható ilyen esetekben az, ami a gyorshajtóknál már ma is működik? És mit tesz a BKK és a rendőrség ehelyett?
Már több mint két magyarországnyi területen égett le az északi vadon.
Kétötödük, bár nem sokkal többet. Tízből kilenc viszont azt várja, hogy az állam költsön többet a megújulókra, derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A bányába 4 millió köbméter víz ömlött be a becslések szerint, most műszerekkel figyelik, mi zajlik a mélyben.
Az Alkotmánybíróság 9:3 arányban hozott határozatával megsemmisítette a klímavédelmi törvény legfontosabb pontját. Emellett mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet is megállapított.
Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben, a vízben fellépő hőhullámok pedig sokkal gyakoribbak – derül ki a klímaváltozással foglalkozó Másfélfok közleményéből.
Természetvédelmi szempontból sikertörténet a szajgák elszaporodása, mezőgazdasági szempontból kevésbé.
Az elmúlt 140 évben csak kétszer esett ennyire kevés eső az országban.
A bukaresti vezetés segítséget ígért a helyieknek.
A technológia az egyetlen reményünk az éghajlat megmentésére, mert úgy tűnik, az emberek nem akarják visszafogni a fogyasztásukat – mondja Bart István klímapolitikai szakértő, akinek Napozószékek a Titanicon címmel jelent meg kötete a klímaváltozásról.
Először közöltek fényképeket az elárasztott parajdi sóbányáról.
Éppen aznap hozták nyilvánosságra az áprilisban bezárt XV. kerületi intézmény szennyezettségvizsgálata, amikor megírták, nem tudni, történik-e bármi az ügyben. A veszélyes anyagok koncentrációja határérték alatti, de a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ alkotmányjogi megfontolásokból azért még zárva tartaná az intézményt.
Fokozatosan vezeti be hazánkban a MOHU a Morzsit, vagyis a konyhai zöld- és élelmiszer-hulladék otthoni begyűjtésére használható gyűjtőedényt.
A polgármester szerint az elképzelhetetlen történt meg velük.
Azzal már nagyjából tisztában vagyunk, hogy mennyire befolyásolhatják karbonlábnyomunkat közlekedési, hűtési, fűtési és fogyasztási szokásaink, viszont eddig kevés szó esett a digitális karbonlábnyomról. Pedig – mint Huszics György a Carbon.crane társalapítója és ügyvezetője, a zCast új adásának vendége mondja – hiába nincs mobilunknak kipufogója vagy kéménye, mégis kapcsolódik hozzá kibocsátás. De vajon mennyi?
A dolgozókat a SungEel évente szűri, de az előírt kontrollvizsgálatokat már nem végzik el, néhányan saját zsebből fizették a független vizsgálatot. A kormányhivatal szerint minden rendben van.
A törpesasnak a nyolcvanas években volt az utolsó bizonyított hazai költése.
Több civil szervezet is feljelentést tett a tárca ellen.
Számos tévhit él azzal kapcsolatban, hogy melyek azok a hulladéktípusok, amelyek szabályos leadásáért fizetni kell. Pedig a növekvő számú hulladékudvarok már a legtöbb, a múltban fizetős hulladékokat is ingyenesen átveszik – meghatározott mennyiségek és feltételek mellett. Cikkünkben Czermann-Tóth Gyula, a MOHU létesítménygazdálkodási vezetője oszlatja el a tévhiteket és a rosszul rögzült információkat.
